„A zene segít önmagunk megismerésében és az önkifejezésben. A közös zenélés vagy zenehallgatás még inkább felszínre hoz olyan élményeket, melyeket szavakkal nehéz, vagy egyáltalán nem lehet megfogalmazni.” – Szkotniczky Péter, zeneterapeuta.

A hangok nyugtató hatása tapasztalható az éberkómában fekvő Wéber Balázsnál. A kisfiúhoz hetente kétszer jár Kozmáné Farkas Zsuzsanna, alapítványunk zeneterapeutája. „Egy tibeti hangtál kongatásával olyan hanghullámokat gerjesztek körülötte, melyek segítenek ellazítani az állandó görcseit.” – mondta a szakember.

A Dóri Házban, hazánk első gyermekhospice házában azért dolgozunk, hogy minden súlyosan beteg gyermek a számára legmegfelelőbb és legkomplexebb ellátásban részesüljön. Ebbe beletartozik a szolgáltatás kiemelt terápiás módszereként számon tartott zeneterápia is. A dallamok akkor is éreztetik pozitív hatásukat, amikor a gyermek - állapotából adódóan - nem tud együttműködni, amikor a foglalkozás teljesen egyirányú.

A kórházban töltött hosszú hetek, hónapok olyan megpróbáltatásoknak teszik ki a súlyosan beteg gyermekeket, melyek maradandó lelki sebekként tovább élnek bennük. Az otthon melegének, a testvérekkel végigjátszott délutánoknak, és szüleik esti meséjének hiánya olyan űrt hagy a lelkükben, melyet egyedül képtelenek megtölteni. Ebben nyújt segítséget a zeneterápia. A vidám dallamok, az együtt éneklés, a ritmikusan ismétlődő hangok, az élő muzsikaszó mind gyógyító erővel bírnak. Általuk javítható a kedélyállapot, pozitív hatást gyakorol a betegségtől zárkózottá vált gyermekek szociális aktivitására, és segítenek megérteni, majd feldolgozni a bennük tomboló érzelmeket, legyen ez akár a düh, az elkeseredettséget, vagy a magányt.

A zenén keresztül lehetőség van a nem verbális kommunikációra. A hangokkal kifejezheti azon gondolatait, amiket sosem merne papírra vetni, vagy szóban megosztani másokkal. A terapeutával, vagy a csoport többi tagjával együttműködve közös célért munkálkodhat, azért, hogy mindenki számára egyformán szórakoztató legyen az együtt töltött idő. Nem kell hozzá tehetség, nem kell hozzá jó énekhang, nem kell hozzá más, mint néhány hangszer, és egy békés helyiség.

A zeneterápiás foglalkozások történhetnek csoportosan, és egyénileg egyaránt. A beteg állapotától függően a következő kezelési formák közül választhat a szakember.

• Receptív zeneterápia az, amikor a meghallgatott zene által mozgósított érzelmek, élmények, gondolatok megbeszélésének segítségével folyik a terápiás munka.

• Aktív zeneterápia pedig az, melynek keretében hangot adó eszközökkel, vagy hangszerekkel (pl. Orff instrumentárium), illetve saját hanggal kommunikálnak, improvizálnak a résztvevők. Ehhez semmilyen zenei előképzettségre nincs szükség. A közben szerzett tapasztalatok, illetve azoknak a résztvevőktől függő megbeszélése adja a terápiás lehetőséget.
• Komplex zeneterápiáról akkor beszélünk, amikor a zene által mozgósított élményeket, érzéseket improvizált mozgással, vagy bármilyen képzőművészeti tevékenységgel fejezik ki a jelenlévők, s a tapasztalataikat lehetőség szerint szóban is megosztják.

Németh-Riegler Zsófia