Kálvin Balázs utolsó éves a Zeneakadémia művészképző mesterkurzusán. Ám kérdés, hogy a zongoraművésznek diploma után milyen lehetőségei lesznek a pályán, ugyanis Balázs Asperger-szindrómás, mely az autizmus enyhébb formája. Ezért úgy döntött a családdal egyetértésben, hogy a korrepetitori szakot is elvégzi.

A zene szeretete három-négyéves korában derült ki. Mint ahogy az is, hogy a kisfiú más, mint a körülötte élő társai. Ha valami érdekelte, addig nem hagyta abba a kérdezősködést, amíg választ nem kapott rá. Hároméves koráig nem tűnt fel a különbség, nem látszott, hogy más lenne, mint a többi. De a közösségben nem játszott a többi gyerekkel, inkább a felnőttek társaságát kereste, érdekesebbek voltak számára, mint a saját korosztálya. Sok mániája volt: bolygómániája, térképmániája, és még ki tudja, milyen más, amelyekkel a család ugyan együtt tudott élni, ám a külvilágot zavarta. A karácsonyi dalocskákat hallás után szinte tökéletesen játszotta, ezért később úgy döntött a család, hogy beíratják a dorogi zeneiskolába.

A nagymama, Kálvin Pálné emlékei szerint bizony voltak kemény időszakok az egyébként általában jó kedélyű családban. Bizony nem egyszerű egy szülőnek azzal szembesülni, hogy probléma van a gyermekével. Szerencsére nem hurcolták őt pszichológustól pszichológusig, olyannak szerették őt amilyen. Balázs egyébként már általános iskolás korában is kiváló tanuló volt. Hosszú ideig nem is tudta eldönteni, hogy a matematikát, a fizikát vagy a zenét válassza-e, mivel a reál tárgyakból is kitűnő volt. Aztán győzött a muzsika, amely a mai napig igen komolyan segíti a fejlődésben.

Szóval minden rendben volt tanulás terén, csak hát mégis más volt, mint a többi fiatal, másként kommunikált. Ezért aggódik a család. Mert az Asperger-szindrómás embereknek - bár jórészük gond nélkül veszi az iskolában az akadályt - jóval nehezebb dolguk van, hiszen a kommunikáció nem erős oldaluk. A nagymama szerint Balázsnál a zenetanulás nagyon sokat segített. "Jó lenne, ha pusztán a koncertezésből tudna megélni, de ez még azoknak a művészeknek is nehéz, akiknek a kapcsolatteremtő képesség jobban megy."

- Az autistáknál a verbális kommunikáció lassabban működik - mondja Szilvásy Zsuzsanna, az Autisták Országos Szövetségének alelnöke. Külföldön vannak olyan pozitív példák, mint Balázsé, de itthon nem hallottunk róla. Az egyik tagszervezetünk például a felnőtt autistákat állásinterjúra készíti fel, és egy alapítványon keresztül akár pénzügyi segítség is szóba jöhet. Hiába végeznek ugyan felsőfokú iskolákat, nem találják a hangot az idegenekkel, nehezen megy nekik a munkakeresés. Vannak olyan fiatalemberek, akik ugyan rendelkeznek diplomával, mégis egészen más munkakörben dolgoznak, mert nem találják meg a megfelelő személyeket, akik türelmesebbek és megértőbbek velük. Igyekszünk segíteni, ezért vagyunk.

Megkerestük a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet is, ahol Freytag Orsolyától, a nemzetközi és intézményfejlesztési osztály munkatársától megtudtuk, hogy Balázshoz hasonló növendékük még nem volt. A sorsát a kezdetektől folyamatosan figyelemmel kísérik. A hátrányos helyzetű hallgatóiknak általában igyekeznek segítséget nyújtani. Például a Zeneakadémia Baráti Köre rendszeresen segít a támogatáskeresésében - tandíj kiegészítésre vagy akár a teljes tandíjra.
Kérdésemre, hogy miként képzeli el a jövőt Balázs a következőket mondta: Nagyszerű tanáraim vannak Lantos István és Baranyai László személyében. Nagyon sokat köszönhetek nekik. Sok segítséget kapok tőlük. Ők javasolták a korrepetitori szakot, mivel minden bizonnyal több lehetőségem lenne munkahelyet találni. Azt hiszem, hogy a tanítás is menne, hiszen a dorogi zeneiskola táborában többször foglalkoztam kicsikkel.

Asperger-szindróma

A fiatal korban hiperaktívnak, figyelemzavarosnak kikiáltott gyerekek valójában Asperger-szindrómások. A szindróma általános jellemzője az átlagos vagy átlagon felüli intelligencia, a szegényes kommunikáció, gyenge kapcsolatteremtő készség, szemkontaktus kerülése, a szabályokhoz, a megszokott rutinhoz való görcsös ragaszkodás, a feszült idegállapot és/vagy depresszió, az aprólékos beszéd, az ingerek feldolgozásának nehézsége, a megtapadt gondolkodási sémák. Az autisták és az Asperger-szindrómások merev belső szabályrendszerükhöz görcsösen ragaszkodnak, a közösségi lét íratlan szabályaival folyamatosan összeütközésbe kerülnek. A gyakori kudarcélmény a szindrómát árnyékként kíséri, ezért a nehéz időszakokban az érintettek fokozott támogatása lehet szükséges.

M.Kovács Ágnes / Népszava

 

 

forrás:http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=620485