A dallal kapcsolatos szóbeszédekkel a Snopes legendavadászai is foglalkoznak, ami nem csoda, hiszen ez az egyik legismertebb magyar eredetű legenda. Barbara és David P. Mikkelson megemlítik, hogy a Seress–Jávor szerzemény kevés figyelmet kapott, egészen 1936-ig, amikor állítólag betiltották Magyarországon, miután öngyilkossági hullámot váltott ki. Ekkor kezdték el játszani amerikai zenészek is a melódiát, mint „a magyar öngyilkos dalt”, amelyet 1936 végére számos verzióban rögzítettek is, és világsiker lett. Részlet Müller Péter musicaljéből: “HELÉN: Ezt mondta pénteken … Hétfőn lemegyek vásárolni, és hallom, hogy a sarkon egy rikkancs kiabálja: „Szomorú vasárnap … Öngyilkos lett egy kis cseléd (Seresshez) Hogy hívták? SERESS: Kiss Eszter. HELÉN: … hogy lúgkövet ivott Kiss Eszter. És tetem mellett egy kottát találtak: a Szomorú vasárnapot! És a következő héten – erre azért emlékszem pontosan, mert Rudi 35-ötödik születésnapja volt és jöttünk hazafelé az utolsó villamoson … fölszáll egy kisdiák, árulja a legfrissebb Az Est-et… SERESS: Itt van (átad egy lapot) HELÉN: (olvassa) „Lédig László pénzügyminiszteri tanácsos egy autótaxiban szívenlőtte magát. Búcsúlevele mellett vérmosta kottát találtak: Szomorú vasárnap”! … Nem értettem: hogyan találtak rá ezek a szerencsétlenek erre a nótára? … Mert nem játszották sehol, mi is csak hónapokkal később tudtuk meg, hogy a külföldi lapok is ráharaptak erre a fura szenzációra: „Halálos dal!” … „Az öngyilkosok himnusza!” – ilyen ostoba címeken jelentek meg a hírek szerte a világon! (Keserűen nevet) A New York Times meg egyenesen azt írta, hogy Magyarországon tömegesen ugranak a Dunába egy dal hatására! … De mondom: mi azt sem tudtuk, hogy a kottáink hol porosodnak …” A Snopes.com szerint Magyarországon több mint tizenhét az idő tájt elkövetett öngyilkosságot lehet kapcsolatba hozni a Szomorú vasárnappal, mielőtt a dalt – állítólag – betiltották idehaza. Az öngyilkosoknak a legendában fennmaradt rituáléja az volt, hogy halálukat megelőzően felvételről vagy élőben hallgatták a dalt, azután végeztek magukkal – később a holttestük mellett meg is találták a Szomorú vasárnap kottáját vagy dalszövegét. Müller Péter szerint Rákosi Mátyás idején tényleg be volt tiltva a dal, mivel több más nótával egyetemben beleesett az ún. polgári-burzsoázia dekadens világához tartozó dalok kategóriájába. De már a fasizmus évei alatt sem szívesen engedték játszani, mert túl pesszimista volt. Ellentmondásos információk keringenek arról is, hogy az Egyesült Államokban követtek-e el a dallal kapcsolatba hozható öngyilkosságokat, illetve betiltották-e a dalt. Egyes források szerint nem voltak ilyen öngyilkosságok, más források viszont azt állítják, hogy világszerte több mint kétszáz halálesetet ihletett a dal angol nyelvű verziója. Ami a betiltást illeti, a Snopes.com egyes forrásai tagadják ezt, mások arról szólnak, hogy a dal sugárzását az éterben egyáltalán nem engedélyezték, megint mások pedig arra a megállapításra jutnak, hogy több rádióban csak a szerzemény instrumentális verzióját engedték játszani. Barbara és David P. Mikkelson folklórkutatók szerint „példátlan nimbuszszal övezett alkotásról” van szó. Pletykák keringtek arról, hogy a verset a dal szövegírója helyezte el az öngyilkosságok helyszínén, mert bűnügyi újságíróként mindenki előtt oda tudott érni. Éppen ezért sokan úgy gondolják, hogy a Szomorú vasárnap világsikere tudatos mítoszcsináló píárnak köszönhető; ezt a teóriát azonban senkinek nem sikerült bizonyítani. “HELÉN: Most biztos azt hiszik, hogy gazdagok lettünk, ugye? Egy fillér tantiéme-t nem kaptunk! … Azt hazudták, hogy a számot eladtuk örökáron … miközben tudtam, hogy Jávor Laci hatalmas összegeket vett fel! … Elmentem hozzá! (A paraván felé int) Ő ezt nem tudta, isten őrizz! … „Laci – mondtam -, hogy tehet ilyet? Tényleg nem a pénz, de Rudi miatt! … és én hülye még azt is mondtam, hogy a zene lett híressé, a Rezső munkája! … Tudják mit mondott erre? „Téved asszonyom! Ezt a dalt az én munkám tette híressé!” …” - áll Müller darabjában, aki műve utószavában megírja: a Szomorú vasárnap 138 kiadásban látott napvilágot. Óriási pénzek folytak be a jogdíjakból, amikből Seresshez egy vas sem jutott el, sőt, a világban leginkább Jávorhoz kapcsolták a dalt - állítja Müller. Seress egy újsághirdetésben próbálta felhívni a figyelmet arra, hogy a dalt ő komponálta - de ez kevés volt. Müllernek végül állítása szerint egy mondatot ki is kellett hagynia darabjából, azt, hogy az öngyilkosok mellé Jávor tette oda a Szomorú vasárnap-ot. “Ezt meg én nem tudtam bizonyítani, jóllehet mindenki sejtette, hogy erről van szó” - emlékszik vissza könyvében Müller.

A mitikus zeneszám 1933-ban született, amikor Jávor László felkereste a már ismert szerzőt, zenésítse meg egyik versét, amely szerelmi bánatának állít emléket. Seress tudta, hogy minden adódó munkát el kell vállalnia, mivel az ország válságban van, és szakmáját is az elmúlás veszélyével fenyegeti a hangosfilm terjedése. A szöveget vizsgálva szkeptikus volt: „Szép, szép, de ebből nem lesz sláger, mert vers”. Mégis rábólintott. A zene úgy simul a szövegre, mint bársony a női test idomaira. Monoton melódia, mégis hátborzongató fájdalmat hordoz magában. A dal kottáját a Csárda Kiadó nyomtatta ki. Sokáig nem lehetett tudni, vajon lesz-e bármiféle sikere, mígnem aztán felvették a számot a rádió repertoárjába. A szám diadalmenetét rejtélyes halálesetekről szóló hírek árnyékolták be. Nem telt bele sok idő, már az öngyilkosok himnuszáról zengett a sajtó. A nóta persze nem kerülte el a külföldi újságírók figyelmét sem, hamarosan francia, dán, svájci lapok foglalkoztak vele. Ez idő tájt egy francia fiatalember magyarországi szuvenírként magával vitte a dal kottáját, és a Szomorú vasárnap 1936-ban már Párizst is mély depresszióba nyomta. Innét már csak egy lépés volt a világsiker. Pár éven belül mindenki a „kis Spitzer” dalát fújta Louis Armstrongtól Frank Sinatráig. Több mint száz nyelvre fordították le, megszámlálhatatlan feldolgozása látott napvilágot és a mai napig, évről-évre akadnak újabb verziói.

Válasz