A karácsony akkor szép, hogyha fehér hóba lép.
Nem is sárba, latyakba, ropog a hó alatta.

Hegyek hátán zöld fenyő, kis madárnak pihenő,
Búcsúzik a madártól, őzikétől elpártol.

Elszegődik, beáll csak a karácsony fájának,
Derét-havát lerázza, áll csillogva, szikrázva.

Ahány csengő csendüljön, ahány gyerek örüljön,
Ahány gyertya, mind égjen karácsonyi szépségben. 

Csendes éj, drága szent éj.
Mindenek álma mély.
Nincs fönn más csak a drága szent pár,
Várja gyermeke alszik-e már.
Küldj le rá álmot, nagy ég!
Küldj le rá álmot, nagy ég!

Csendes éj, drága szent éj.
Örvendj szív, bízva élj!
Isten gyermeke áldva néz rád.
Hív az óra, mely víg reményt ád.
Jézus a földre leszállt,
Jézus a földre leszállt.

Csendes éj, drága szent éj.
Pásztor nép gyorsan kélj!
Halld az angyali alleluját,
Száll itt zengve s a távolon át.
Üdvhozó Jézusunk él!
Üdvhozó Jézusunk él! 

Havas határon ezüst karácsony.
Reszket a holdfény fenyőfa ágon.

Havas határon arany karácsony.
Izzik a csillag fenyőfa ágon. 

Pásztorok, pásztorok örvendezve
Sietnek Jézushoz Betlehembe;
Köszöntést mondanak a kisdednek,
Ki váltságot hozott az embernek.

Angyalok szózata minket is hív,
Értse meg ezt tehát minden hű szív;
A kisded Jézuskát mi is áldjuk,
Mint a hív pásztorok, magasztaljuk.

Üdvözlégy, kis Jézus! reménységünk,
Aki ma váltságot hoztál nékünk.
Meghoztad az igaz hit világát,
Megnyitád szent Atyád mennyországát.

Dicsőség, imádás az Atyának,
Érettünk született szent Fiának,
És a vigasztaló Szentléleknek,
Szentháromságban az egy Istennek. 

A zöld fenyőfán kigyúlnak a gyertyák,
a gyerekek örvendezve körös-körül járják.

Te, szép zöld fenyő, köszöntünk mi téged!
Hozz örömet mindnyájunknak és boldog új évet! 

Fenyő ünnep immár eljő,
érkezik az új esztendő.
A fenyőfa csak pompázik,
míg a többi dermed, fázik.

Szép a fenyő télen, nyáron,
sose lepi dermedt álom.
Míg az ágán jég szikrázik,
üde zöldje csak pompázik. 

Ezüst fenyő, szép sudár
az erdőben kismadár,
mókus, nyuszi körbejárta,
úgy csodálta, úgy csodálta.

Ezüst fenyő, szép sudár
karácsonyi díszben áll.
Szaloncukor tarkabarka,
csillog a sok gyertya rajta.

Karácsonyfa szép sudár,
erdőbeli kismadár,
mókus, nyuszi, hogyha látná,
igazán csak most csodálná. 

Nyílik az égablak,
hópihe, hócsillag
hull ide, hull oda
táncolva száll.

Jégcsap a csengője,
dértű a csipkéje,
hópihe takaró, szánkózni jó!

Bársonyos lep lesz ő,
hófehér jégmező
Völgyön és hegy ormán
siklik a szán.

Jégcsap a csengője,
dértű a csipkéje,
hópihe takaró, jöjj Télapó! 

Szálljatok le, szálljatok le
karácsonyi angyalok!
Zörgessetek máma este
minden piciny ablakot!
Palotába és kunyhóba
nagy örömet vigyetek,
Boldogságos ünnepet! 

Kiskarácsony, nagykarácsony,
kisült-e már a kalácsom?
Ha kisült már, ide véle,
Hadd egyem meg melegébe!

Jaj, de szép a karácsonyfa!
Ragyog rajta a sok gyertya!
Itt egy szép könyv ott, egy labda!
Jaj, de szép a karácsonyfa!

Béke szálljon minden házra,
Kis családra, nagy családra!
Karácsonyfa fenyőága,
Hintsél békét a világra!

Kis fenyőfa, nagy fenyőfa,
kisült-e már a malacka?
Ha kisült már, ide véle,
Hadd egyem meg melegébe! 

(Küldte: Adri, Finnországból, kiegészítette:Jahoda Ági)

Kisfenyő az erdőn él odakünn
színezüstje csillan a sok pici tűn,
jégcsapokat ringat a szélben az ág
puha hó a vállán a télikabát.

Él alatta csendben egy víg nyuszipár.
Sárgarigó hajnali füttyszava száll,
felkeresi néha a medve is őt,
hazahoztuk tegnap a karcsú fenyőt.

Ezerszínű gyöngyszalag, százszínű, szép,
gyertyafénnyel hinti be tűlevelét,
körülállja sok gyerek mind de vidám:
"Ugye, jó itt nálunk, te szép kicsi fánk?" 

Jaj de pompás fa,
a karácsonyfa
Nincs árnyéka, csak játéka,
jaj de pompás fa!

Minden ága ég,
gyönyörűen ég
Karácsonyfám csillog-villog,
mint a fényes ég. 

Mennyből az angyal lejött hozzátok,
pásztorok, pásztorok!
Hogy Betlehembe sietve menvén,
lássátok, lássátok.

Istennek Fia, aki született
jászolban, jászolban,
Ő leszen néktek Üdvözítőtök
valóban, valóban.

Mellette vagyon az édesanyja,
Mária, Mária;
Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik
szent Fia, szent Fia.

El is menének köszöntésére
azonnal, azonnal
Szép ajándékot vivén szívökben
magukkal, magukkal.

A kis Jézuskát egyenlőképen
imádják, imádják,
A nagy Úristent ilyen nagy jóért
mind áldják, mind áldják. 

Ó szép fenyő, ó jó fenyő,
hűséges a te lombod!
Ó szép fenyő, ó jó fenyő,
hűséges a te lombod!
Te zöld vagy nemcsak nyáron át,
de télen is, ha hó leszáll.
Ó szép fenyő, ó jó fenyő,
hűséges a te lombod!

Ó szép fenyő, ó jó fenyő,
oly kedves minden ágad!
Ó szép fenyő, ó jó fenyő,
oly kedves minden ágad!
Kis fácskád áldott ünnepén,
hány boldog álmot láttam én.
Ó szép fenyő, ó jó fenyő,
oly kedves minden ágad! 

Ó, gyönyörűszép, titokzatos éj!
Égszemű gyermek, csöpp rózsalevél.
Kisdedként az édes Úr jászolában megsimul
szent karácsony éjjel.

Ó, fogyhatatlan csodálator ér!
Hópehely ostya, csöpp búzakenyér.
Benne, lásd: az édes Úr téged szomjaz, rád borul,
egy világgal ér fel. 

Ezüst szánkót hajt a dér hófehér határon
Deres szánkón didereg, fázik a karácsony.

Zendül a jég a tavon, amin által jönnek.
Decemberi hópihén fénylik már az ünnep.

A kályhánkban láng lobog, gyere be, Karácsony!
Gyújts meg gyertyád, fényszóród a fenyőfaágon!

Melegedj meg idebent, légy vendégünk mára!
Karácsonyi csillagod tedd a fenyőfánkra! 

Télen, nyáron zöld a fenyő ága,
Ünnep napján betér minden házba.
Gyúlnak a gyertyák, békehozó ág,
Illatozik zölden,
az ünnepi csöndben,
ének száll.